Kiszabadulni a régi-új szabadságba és felelősségbe nem is olyan egyszerű. Mit találunk majd a negyedévvel ezelőtti világ fövenyén, amelyről levonulni látszik az ár.

A Múlt és Jövő folyóirat és kiadó hírlevele

Kedves barátaink, olvasóink!

Ó régi börtönök - sóhajtanánk föl a költővel. (S olvassuk is el a verset, sőt többször is)

Radnóti Miklós

Ó, RÉGI BÖRTÖNÖK

Ó, régi börtönök nyugalma, szép
és régimódi szenvedés, halál
költőhalál, fennkölt és hősi kép,
tagolt beszéd, mely hallgatót talál, -
mily messzi már. A semmiségbe lép,
ki most mozdulni mer. A köd szitál.
A valóság, mint megrepedt cserép,
nem tart már formát és csak arra vár,
hogy szétdobhassa rossz szilánkjait.
Mi lesz most azzal, aki míg csak él,
amíg csak élhet, formában beszél
s arról, mi van, - ítélni így tanít.
S tanítna még. De minden szétesett.
Hát ül és néz. Mert semmit sem tehet.

1944

Kiszabadulni a régi-új szabadságba és felelősségbe nem is olyan egyszerű. Mit találunk majd a negyedévvel ezelőtti világ fövenyén, amelyről levonulni látszik az ár. Amely, lehet vissza is térhet, mégpedig a saját mohóságunk miatt, amellyel ismét birtokba ragadnánk mindazt, ami a koronavírus korszak előtt a miénk volt, vagy azt hittük róla, hogy oly elidegeníthetetlenül a sajátunk. Ahogy Izraelben sajnos ez a helyzet adta magát elő, amelynek következtében egy újra elcsattanó hitvesi csók ára - repülőjárat már van (!?!?!) - meg mindig 2×2 hét karantén. Hol fogunk nyaralni? Ha egyáltalán. S ha igen, leginkább itthon. Kies helyeken, ahol levehető a szájkosár-maszk. Mert lélegezni benne – ha ez még szabadon megjegyezhető – nemigen lehet huzamos viselete esetén.

A Balaton, a strand (lehet, már ezért nem szabad partszakaszon, ugyanis távollétünk alatt megvásárolták - kitől? - ) megtelt már az első felszabadult hétvégén, de a könyvesboltok előtt még nem kígyóznak a sorok.

S megnyíltak a zsinagógák is, a szellem es a lélek nyughelyei, de még droset csak a rabbi mond, s a társasági élet kiddusai is váratnak magukra.

Átmeneti időt élünk, akár az éppen magunk mögött hagyott rendszerváltás korát (1989 - 2019). Ebben a korszakban látott napvilágot 30 évfolyamunk és kb. 300 könyvünk

Ezen a felszabadult nyáron nem is tölthetnénk értelmesebben az időnket, mint hogy átismételjük e korszak leckéit - a könyvek és a folyóirat számok átböngészése révén.

Ez idő alatt a Múlt és Jövő készítői új könyvek szerkesztésével, írásával foglalkoznak. A következő számot Trianon zsidó szemszögű emlékezésének - is - szenteljük. 

S persze a legnagyobb buzgalommal a pályázatok rubrikáit töltjük ki, hogy legyen miből megvalósítani mindezt. S ebben, ha kicsiben is, de rátok is számítunk.

 

Jó nyaralást, szellemi feltöltekezést es mindenekelőtt egészséget kíván a Múlt es Jövő közössége

A Múlt és Jövő közössége

P.S. Általában mindig megkérünk titeket/benneteket, hogy mind a hírlevelet, mind ennek a Facebook változatát osszátok meg. Most külön is kérjük, hogy szánjatok egy kis időt a megosztásra (terjedjen ez is, mint a vírus), hiszen jelentős és vadonatúj tartalmakat juttathatunk el ezen az úton. Előre is köszönjük mi a küldők, s reményeink szerint az általunk - még - ismeretlen címzettek.

A Magyar napló hírlevele, 2020, május

A Magyar napló új száma, 2020, május

A Magyar Napló májusi számában a Nyitott Műhely vendége a székelyudvarhelyi Lőrincz György író, akit Zsidó Ferenc kérdez megváltozott hangkörökről, különféle prózaműfajokról, népiségről és urbánusságról, közösségi problémákról és az énbe zártságról fontosabb kötetei, életpályája főbb momentumai mentén. Jászberényi Sándor esszéjében a templom szó eredetéről és az épület szakrális jelentőségéről ír; a 2019-ben kigyulladt Notre-Dame-ra utalva megjegyzi: „nem az egyes művészettörténeti és/vagy vallástörténeti értékek, tárgyak az igazán lényegesek, hanem a megszentelt tér. A tér, amelyet az emberek imái kilenc évszázad alatt erősítettek meg – az a klíma, amely kiemel minket a körülöttünk, a 21. század elejére mindenhol uralkodóvá váló, nem-valóságos létezők, a fogyasztói társadalom gyorsan romló és cserélődő látszat-tárgyainak, szimulákrumainak (Baudrillard) világából, és az élet-halál valós tereibe, a valódi, örök létezésbe emel.” A 400 éve született költő, hadvezér és hadtudós Zrínyi Miklósra emlékezünk Móser Zoltán tanulmányával, amelyben az alkotó műveiben fellelhető közmondásokból, szentenciákból nyújt válogatást, feltárva azok forrásait: „Jól ismert, hogy van két olyan sora, amelyek »közszólássá« váltak. Mindkettő Az török Áfium ellen való orvosság élére került mint jelige. Az egyik: »Ne bántsd a magyart«, nemzetünk vezérlő igéjévé lett. A másik, a mottó: »Sors bona nihil aliud« [jó szerencse kell, semmi más], amelyet Zrínyi saját magának alkotott »symbolumnak« nevezett.” A lapszámban továbbá Báger Gusztáv, Berka Attila, Bors Anna, Csorba Piroska, Füzesi Magda, Léka Géza, Ószabó István, Szabó Fanni, Szegedi Kovács György versei, valamint Döme Barbara, Lőrincz György, Marosi Gyula, Mezey Katalin és Vári Fábián László prózái szerepelnek. Kántor István filmrendezővel, aki 2019-ben vehette át a Tokaji Írótábor Hordó díját, Szilágyi Péter készített interjút a Himnuszról készített filmjéről, rendezői inspirációiról és rendezői világképéről. Gróh Gáspár esszéjében Görömbei Andrásra emlékezik, aki idén lenne 75 esztendős, és akinek küldetéstudatát „Az országhatártól független, teljes nemzetben gondolkodás, a szellem szabadságharcában való következetes, csak az elkerülhetetlen mértékben konfrontatív, de megalkuvást nem ismerő részvétel” jellemezte. A Könyvszemle rovatban a Magyar Napló Kiadó 2019-es gyerekköteteiről (Csender Levente: A különleges Meditittimó kalandjai,  Szegedi-Szabó Béla: Hangyabefőtt, Kováts Gábor: Huba Álomföldén, Rovó Edina: Színekből font mesék, Jezsó Ákos: Mátyás király égig érő fája – Mesél a történelem, Péntek Imre: Noé bárkája), Árkossy István A Nautilus fénye. Rozsnyai Béla szobrászata, a „Jelentés a szívdobogásról. A versmondás Piafja: Pálfy Margit, Shrek Tímea Halott föld ez és Bakonyi István Arányok és erények című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat az égi és földi nőt, anyát ábrázoló képzőművészeti munkák reprodukcióiból válogattuk.

pszichózis vagy kognitív pánik - viselkedésterápia koronavírus idején